A Kormány által az internetről és a digitális fejlesztésekről kezdeményezett 2015. évi nemzeti konzultáció, az InternetKon keretében a magyar polgárok egyértelmű véleményt fogalmaztak meg: a világháló ne fenyegesse gyermekeink biztonságát. Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiájának megalkotását emellett elengedhetetlenné tette az is, hogy olyan új típusú veszélyforrások, fogalmak jelentek meg az elmúlt években a gyermekek internethasználatával összefüggésben, amelyek új megoldásokat, bizonyos körben új állami eszközrendszert igényelnek. A gyermekek már nem csupán passzív befogadók, aktívan kommunikálnak, ezért saját aktivitásukkal sodorhatják veszélybe magukat. Tájékozottságuk, tudatosságuk az internetes kommunikációban tehát fontosabb, mint valaha.
A Kormány az InternetKon eredményei alapján készítette el a magyar társadalom és a magyar nemzetgazdaság digitális fejlesztését célzó Digitális Jólét Programot. A program részeként elkészült Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiáját a fentieken túl az a felismerés hívta életre, hogy a digitális kultúra egyre növekvő mértékben, meghatározó módon befolyásolja mindennapi életünket, társadalmunkat és gazdaságunkat. A tudatos internethasználat mint a digitális kultúrához való hozzáférés csatornája az egyik legfontosabb, rendkívül összetett képesség. Amennyiben a megfelelő képességekkel rendelkező fiatalok biztonságos környezetben tudják használni a digitális világ nyújtotta lehetőségeket, úgy nemcsak a saját egyéni versenyképességük javul, hanem közösségüké, így összességében az országé is. A stratégia megalkotásának elsődleges célja ezért annak biztosítása, hogy megvédjük gyermekeinket az internet veszélyes, káros tartalmaitól és módszereitől, valamint felkészítsük a gyermekeket, szüleiket, tanáraikat a tudatos, értékteremtő internethasználatra.
Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiájának kiemelt célja a tudatos, értékteremtő internethasználat támogatása mellett, hogy az eddigieknél hangsúlyosabban érvényesüljenek a gyermekek védelmét szolgáló szabályok és intézkedések. Ennek érdekében fontos az internethasználat során a gyermekekre leselkedő veszélyek, kockázatok azonosítása, azok kiküszöbölése, ezáltal a káros hatások megelőzése, illetve lehető legnagyobb mértékű csökkentése. A stratégia további célkitűzése, hogy a rendelkezésre álló védelmi mechanizmusok megfelelőképpen, hatékonyan töltsék be funkciójukat.
A stratégia középpontjában a gyermekek állnak, de ezzel együtt a társadalom szinte valamennyi csoportja érintettnek tekinthető, ezért az állami eszközrendszer meghatározása mellett a kölcsönös tudásmegosztás és tanítás, valamint a társadalom különböző szereplőinek összefogása együttesen tehetik sikeressé a stratégia gyakorlati megvalósítását. Ennek érdekében Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája javaslatot tesz arra, hogy minden érintett szereplő – köznevelés, civil szervezetek, gyermekvédelmi intézményrendszer, bűnüldöző szervek – együttműködése valósuljon meg a káros, veszélyes és bűnös internetes tevékenységek ellen történő fellépésben.
A 1488/2016. (IX. 2.) Korm. határozat rendelkezik a Gyermekek Számára Biztonságos Internetszolgáltatás megteremtéséről, a tudatos és értékteremtő internethasználatról és Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiájáról. Köszönet illeti a magyar polgárokat, a szakmai és civil szervezeteket, a digitális ökoszisztéma szereplőit az alkotó közreműködésért, a széleskörű összefogásért, amelynek eredményeként elkészült Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája, amelynek megvalósítása során is számítunk a magyar polgárok, valamint a szakmai, társadalmi és tudományos szervezetek közreműködésére és együttműködésére.
